Szombati napunk fő eseménye, lánykáink első Judo versenye lett.
Hiába még csak 6 hete Judoznak, az Edzőbá' addig-addig mondogatta a csajoknak,
hogy ott a helyük a versenyen, míg be nem fűzte őket.
Reggel 8-tól már gyülekeztek a résztvevők, folyamatosan történtek a nevezések,
mérlegelések, stb...
Reni a 59-66 kg-s, Klaudia, a 27-28 kg-s kategóriában indult.
Klaudia Arany érmes, Renáta, bronz érmes lett!!!
Reni /59kg./ elég nagy küzdelmet folytatott, az egyik lánnyal aki már 8 éve Judozik /66 kg./.
És, nem utolsó szempont az sem, hogy zöld öves...
/ Utánnam már csak a barna, és a fekete öv jöhetne. /
De megállta a helyét, nagyon szépen küzdött, igazán látványos 'meccs' volt.
Elég rendesen 'lilult' a lányzó feje, látszott rajta, 'majd szétveti a düh!',
hogy nem bír el Renivel olyan hű de könnyedén.
Tulajdonképpen mondhatom, a tapasztalat hiányzott, Reniből.
Mert ugye ha a 'piroson' kivülre gyűri le az ellenfelet...
Arra nem kap pontot. :((
/ Különben, ha ez a leszorítás érvényes, megveri a csajt!!! 2 ponttal nyert az ellenfele!!!/
Én komolyan attól féltem ahogy kinézett, hogy elveszíti a fejét, és nekiesik Renimnek,
nem a Judo-szabályok betartásával.
Tök vörös volt a feje, fújtatott mind 1 'dúvad', szinte vérben forogtak a szemei...
A küzdelem végén a bíró oda is súgta Reninek:
- Ne bánd!!! Nagyon szép volt!!!
Pedig a bíró csak a küzdelem lebonyolitásához szükséges 'vezényszavakkal'
kommunikálhatna a versenyzőkkel.:)))
Közben már egész szurkoló tábor alakult ki, mindenki bíztatta Renit. A szölők is...
És azon pusmogott mindenki, hogy micsoda 'spiritusz' van ebben a lányban!
Erős is...
Bátor is...
Hogy ki mert állni az egyesületünknél / a lányok között / a legeredményesebb, a legrégebben Judózó,
a súlykategóriákat is figyelembe véve, neki jutó ellenféllel.
A versenyek után Edzőbá' jött is, mert látta Rencsi kicsit szomorú képét...
Levette, hogy valami nem az elképzelései szerint alakult.
Mivel a kicsiknél bírói szerepet töltött be, nem látta a küzdelmet.
Kérdezte, mi hogy zajlott, 'átdobták'? Stb... / Nem dobták át... Úgy állnak az
én csajaim a lábukon, mintha legalábbis 'tőke-súly'' lenne a talpukban! :))) /
Megveregette a vállát, megdicsérte a csajszit, mivel ugye, mégiscsak 6 hét-fehér öv,
kontra 8 év-zöld öv.... Hmmm....
Van kis különbség.
Meg hát azért ott volt köztük a az 6-7 kg, ami a másik lány esélyeit növelte ismét.
Zárszóként annyit mondott még:
- Én nagyon büszke vagyok rátok Lányok!!!
Ilyen rövid idő után, még a bronz is gyönyörű teljesítmény!!!
Klaudiáról, meg nem is beszélve... Kicsit fejbe veregette, mosolygott rá, mert ugye:
- Mi az hogy Te nem akartál versenyezni'???
/ Még a versenyek alatt is volt, hogy el-el pityorodott... :)))
Még akkor is amikor már, mindenkivel küzdött, jött le a 'Tatamiról'...
Mi már tudtuk, az Övé az Arany-érem, ez a kis pupák meg még akkor is sírt!!!/
Végülis Klaudia, meg simán nyert! :)))
Okosan, teljesen észből tette amit kellett. / Na meg ugye sírt... :))) /
Nem is akart indulni a versenyen. Minden trükköt bevetettünk Edzőbá'-val karöltve,
hogy rábírjuk a csajt a versenyzésre.
Végülis 'megvásároltam a lelkét' egy jól sikerült ötlettel:
- 'És ha megyünk utána Mekibe'? :))))
Na...
Erre kikerekedett a szeme, felvidult a képe, és vigyorogva rázta a fejecskéjét, hogy:
- Igen!!! Indulok a versenyen!!! Mehetünk mérlegelni!!!
Persze ez a vigyor még erősebb lett, mikor sorra csak azt hallotta, hogy:
- Az 1es szőnyegen nyert - Sáfián Klaudia!
Nála Edzőbá' volt a bíró...
Látszott a pasin, úgy szurkol a csajnak, hogy csak na!... Hogy nyerjen!.....
Valahogy nekem úgy tünt, sokkal nagyobb élvezettel figyelte a küzdelmeket,
mint más, számára idegen versenyzők esetében.
Természetesen volt Meki'... Öröm... Meg minden.
Már itthon visszanéztük a videót, fényképezkedtünk kicsit... Ökörködtünk...
Örültünk!!!
Akkor mutatok egy pár képet!
