Egy mondatom, saját nézetem szerinti helyesbítése, mivel T-ma lett ezen kijelentésem
egy MSN-es barátnőm részéről...:)
Mármint maga a beavatkozás, nem az esetleges anyagi vonzata.
" Mondjuk szerintem a sima szüléseknél, pusztán kényelmi okokból kért
EDÁ-k esetében még-még bocsánatos bűn lenne... "
Nos...
Én úgy vagyok ezzel, hogy nem vagyunk egyformák, mindenkinek más a fájdalom küszöbe,
eleve a szülés története', az érzései...
Akinek úgy jobb, tőlem tegye', kérje...
Én köszönöm szépen, de nem kértem, és úgy gondolom, hogy előttünk sok-sok Nő kibírta
a szülést mindenféle beavatkozás nélkül is.
Volt részem a fájdalomban nekem is, nem is 1x...
Az tény, hogy az a 3. terhességem, az átélt események, lelki és tesi fájdalmak bizony engem
'megkeményítettek'...
20 évesen Renivel az első szülésnél sem jutott eszembe, hogy 'elmismásoljam' a dolgok
normális menetét... Nem mondom, hogy nem féltem, mert féltem...
De ez egy természetes része az életünknek, az ismeretlentől való óckodás' nem szégyen...
Majd Klaussal sem jutott eszembe a lehetőség sem, pedig Ő igencsak 'nagy harcok közt'
született meg...
/ 4005gr/53cm volt, 'csak' hajnal 4-től 12:30-ig tartott hogy kitaláljon a fényre' :) /
Egy szülés fáj!!!
Mindenkinek...
Ez az élet rendje...:)
Szaalll...
Egyéni SZOC' hogy ki miként kíván szülni...:))) EDÁ-val, vagy anélkül...
A lényeg úgy is a Baba, és minden történés-fájdalom a semmibevész, ha a karunkba adják
végre a nemrég még pocaklakó csöppségünket.:))))
