.... Avagy nagy eseményeink megörökítő regény-irománya...
Vissza tekintünk kicsit az időben...
Valamikor úgy cc 3 hete, teljesen véletlenül tudomásomra jutott, hogy biza' bővítették az óvodánkat, tehát esélyes lehet, hogy Patrik mihelyst betölti a 3. élet évét, akár már most évközben' is óvodás Kisfickó avandzsálhat' elő! :) Gyorsan, nemkicsit' izgatottan, megragadtam az alkalmat befáradtam az oviba' érdeklődési szándékkal... Vezető óvónőtől azt az információt kaptam, hogy valóban van hely, de épp nem ér rá velem foglalkozni, ne haragudjak, telefonáljak be jövőhéten és mindent megbeszélünk pontosítunk. Így is tettem, telefonáltam igaz Én azt hittem időpontot egyeztetünk egy személyes találkozóra, de végül elintéztük a dolgot telefonon beszélve. Mindent megtudtam, még azt is milyen csoportba fog járni Patrik, Kik lesznek az óvónénik', hogy első hónapban nem lehet ebédelős, mivel már lekéstem a befizetést. Semmi gondot nem okozott ezen információ Én is éppen úgy terveztem, hogy eleinte elhoztam volna haza Tökit' délben. Ami gyanússá tette számomra a megbeszélteket az azon tény volt, hogy még a gyerekem nevét sem kérdezte-írta fel a vezetőnő... Megbeszélésünk érdembeli része váratott magára Febr. 7.-éig, mivel míg nem 3 éves egy gyerkőc, nem lehet óvodai státusba venni, mondta a vezető óvónő. De 7.-én szeretettel vár, beiratkozunk és akár másnaptól mehetünk is óvoda ismerkedősbe.
És...
Eljött a nap!!!
Patrik is nagyon várta már, Én is izgatottan léptem be az irodába, hogy naa akkor vajon tényleg ilyen szerencsénk lesz és valóban ennyi, hogy ovis legyen a haramiám??? Kellemes csalódásként ért a tapasztalás, képben' volt a vezetőnő, a világ leg természetesebb dolgaként' kezelte és vette státusba' a Fiam, ígéretéhez tartva magát.:) A papír-munka' után átmentünk a csoport szobába, találkoztunk az egyik óvónénivel, a dadusokkal. Patrik kissé félszegen, de a szeme sarkában némi mosollyal-huncutsággal állt és ismerkedett az ÓVODÁVAL magával. :) A légkörrel, az épp ebédhez készülődő 15 kisgyerekkel, igaz még erőteljes távolságtartás volt a gyerekek között. Mivel vinni kell a gyerek orvostól 'egészséges, közösségbe mehet' igazolást, abban maradtunk e-héten hétfőn az óvónénivel, hogy szerdán úgyis megyünk 3 éves tanácsadásara', akkor kérek igazolást is és csütörtökön jövünk majd először OVIBA!!!
* * * * *
Jelen állapot az, hogy épp megjöttünk a tanácsadásról, meg van az igazolás is mellesleg átólcettig' megméricskélték, testmagasságtól kezdve körfogatokig' mindenhol. Továbbá persze megmérték a Kiffiam-seggesúlyát is,hogy hű maradjak ezen szókölteményemmel önmagamhoz.
Ezen adatok pl:
Testmagsság: 98 cm;
Mell körfogat: 52 cm;
Fej körfogat: 51 cm;
Seggesúlya': 15,3 kg;
Fogaink száma: 20.-
/ Vicsorít a fogam áááá! Bújjatok az ágy aláá! :)))
Nem diliztem be! :))) Ez' idézet a 'Süsü a sárkány' című méltán híres bábmeséből.- /
Tehát most már hivatalosan is kihirdethetem,
hogy Patrik kisfiam 2011.02.07.-től a
Hétszínvirág óvoda Süni csoportos kislurkója!!!
A mini csoport, legeslegfiatalabb tagja!!!:))))) (Y)
* * * * *
7.-e után ugye 8.-a jött, / Tyűűazanyja! Micsoda megállapítás!!! / a hivatalos 3. születésnapunk, igaz Mi családilag, KeriAnyuilag' megtartottuk eme nevezetes ünneplést 5.-én szombaton. Pénteken heves torta gyártásba fogtam, amihez már hetekkel korábban elkezdtem a szükséges kellékeket beszerezni, illetve felkajtatni. Ki5leteltem-tük', hogy ha már adott egy ekkora kis vonat, sőt! Thomas-fan' Kistöki', háát ugyan miért ne gyártsunk neki egy THOMAS-TORTÁT?!?!?! :))))) Igen ám, de ehhez be kellett szereznem többek közt FEKETE ételfestéket!!! Mert pl sárgát, pirosat, kéket bármely nagyobb bevásárló helyen lehet venni, na de FEKETÉT??? Nem volt könnyű se olcsó, de MEGSZEREZTEM!!
Nya...
Nézzük kronológiai sorrendben a pénteki napunkat.
Reggel jött értem Szilvi barátném', lepasszoltuk az Ő 3-askáját az oviba, befutottunk a Foschanba' némi alapanyag vásárlásra, amiből persze, ugye mondanom sem kell, hogy nem csak' alapanyag vásárlás lett.:) Mind1... Hihi...
Elintéztünk még pár 10-15 féle dolgunkat, kis posta, gyógyszertár, pék és kitudja még mi? Majd már már fáradtan haza érve nekiláttam piskóta lapokat sütni. Ezen tevékenységem 'csak' 30 db azaz 1 tálca tojást igényelt! :) Míg a piskóta lapjaim hűltek, Renimmel karöltve el készítettük a krémet, hamis marcipán masszát gyártottunk, persze mindeközben Patrik itt sertepertélt a seggünkbe'. :) Ekkor még nem is igazán értette min szorgoskodunk, igaz tudta, hogy az Ő szülinapi tortája készül, de még nem volt lázba-esve'. :) Ezen mondhatni nyugalmi állapota egyenes arányban szűnt meg a torta Thomasosodás' tényével. Mikor már Thomas formára szabdaltuk a piskótát és krémmel ragasztgattuk' a lapokat egymáshoz már-már kezdett beindulni a kis gépezet' Patrikban. :)) Gondoltam Én kis naív, az összeállított torta míg fagy' a hűtőben Kisfiam elmegy délutáni-aludni'...
Naa perszee...
Mintha ez csak úgy menne?
Legalább 5 óra volt mire kb 2,5-3 órás harc után bealudt...
VÉGRE!!!
:))))))
Közben persze Mi már heves alap marcipánozásban voltunk, illetve csak lettünk volna, merthát' egy ekkora és ilyen kacifántos külsejű tortát szerintem még a cukrászoknak is emberes' feladat kivitelezni, nemhogy' nekünk szürke kis halandó Anyukáknak, Tesóknak... Tetőfokára csapott az őrület, Patrik is kaotikus állapotot teremtett, a 'NemakarokaludniAnyaaa!' és az DeÉnnézniakarommitcsináltook!!! Ooolyanszéép!!! NaaAnyaaaaléécciii!!! és társaik, mondataival, illetve az örökké kijövök az ágyból úgyis, -hehegeee- makrancoskodásával. Ha ez nem lett volna elég, pluszban a marcipánozási próbálkozásunk és átmeneti, többedszeri' kudarcba fulladásunk ténye is nyomasztotta-tépegette idegrendszerünk, nem kicsit!Úgy 6 óra felé, mikor Pitu' hazatelefonált, kifejezendő épp aktuális idegállapotom, úgy vettem fel a telefont, hogy:
- Hallo-Tessék! Elme és gyógyintézet!
Pitu' értette persze ezen mondatom üzenet' jellegét, nem is kérdezősködött, ezúttal nem akart percekig beszélni, csak közölte, most indulunk hazafelé és kiszállt' a diliházi volnalból.:) Végkifejletként este fél10 környékén mondhattuk ki azon boldogító szót, hogy KÉÉSSZZ!!! a Thomas tortánk!
"Hogyafenevinnéel"!:)))
Cefet megszívatott', megdolgoztatott minket, na de egy full' boldog-vigyorgó kis pofikáért azt hiszem, mindenki, mindenre!, sőőt erején felüli tettekre is képes! Reni készítette az utolsó díszítési fázisokat, Patrik már alvásból felébredve itt ült a nyakunkon, hol csak motyorogva', hol hangosan kiáltva SIHUUU-zott örömében, hogy neki Thomas tortája lesz! Eleinte bántott a tudat, hogy itt van és látja a készítés folyamatát, de végül rájöttem nem volt ez így baj. Akkor örömet okoztunk Neki ezzel, hogy láthatta miként lesz egy regiment tojásból, némi lisztből piskóta, abból a piskótából és krémből vonat forma, majd a marcipánnal beterítve, feldíszítve egy ilyen azt hiszem minden nagyzolás, vagy túlzás nélkül mondhatom,
SZÉÉP TORTAA!!! :)))
Ezen pillanat képek után jött a második felvonás Patrikkal, ugyanis annyira örült a tortájának, hogy szerintem legszívesebben reggelig itt ült volna a konyhában gyönyörködve az Ő Thomaskájában!:))) Mindennemű beszédképességünk, fantáziánk be kellett vetni, hogy a hűtőbe helyeződhessen a torta, végső mentsvárként azt találtuk mondani Patriknak, hogy elfáradt a Thomas, szeretne csicsikálni holnapig egy nagyot, hogy igazán jó formáját mutathassa a holnapi szülinapi bulin! Naa.. Nagy nehezen, de ez bevált, tortánk a hűtőbe került, Mi Renivel hulla fáradtan még a konyhát rendbe vágtuk, lezuhanyoztunk és ágyba zuhantunk. Persze gyermekem még istentudja' hányszor kijött meglesni a hűtőben alvó Thomast.:) Volt, hogy pssz'-egett is miközben résnyire nyitotta a hűtőajtót, és kukucskált.:))) Mérhetetlen örömét, millió puszival és ölelgetéssel fejezte ki felénk, maga módján Ő így köszönte meg a munkánkat.;) :))) <3
Szombat reggel ébredés után, eddigi szokásaitól eltérve nem héderezett' az ágyában, kihagyta a kis regenerálódási fázist, amint kinyíltak a szemei élből kitotyorgott a konyha felé, ökleivel mindkét szemét dörzsölgetve, közben a Sihu-sihuu szócskát mormogta.:))) Kb azt hittük ott helyben zabáljuk meg! :)))
Olyan kis édes volt!!! Mondanom sem kell ugye, ezen vak' totyorgás a hűtőhöz vezetett.:)))
Sajnos a díszítő elemül szolgáló vékonyabb marcipán részeket a no-frost' kissé megrepedeztette-kiszárította, na de ettől még Thomas ez a 'kis' Thomas, - csak a torta méreteit konstatálandóul' írom -,a 80 cm széles hűtőmben.-
Az teljes előző napi konyhában ténykedés után ismét merülés következett, gyors' vásárlás várt ránk Pituval, majd főzés-készülődés következett. Töltött dagadót készítettem, burgonyapürével, 4 féle savanyúsággal tálaltam.
Hagyományainkhoz híven, idén is készült szám torta. :)))
Kissé Magyar Népmesék feelingű' alkotmányom.-
Komolyan mondom, nem tudom, hogy tud egy embert ennyire inspirálni a szeretet... :))) Ezen tortán az írást jómagam helyeztem el, ebben "csak" annyi az érdekes, hogy nem is tudok írottan' írni! :)))
Se szépen.- :)))
Mind1...:)))
/ De megcsináltam!!! / :)))
* * * * *
Délután 3 órára kalibráltuk a gyülekezőt, ettünk-ittunk, Thomas tortáztunk, ajándékot osztogattunk-bontogattunk, kipróbáltunk, majd mindezek megkoronázásaképp' 3-as tortáztunk is. :)
Ajándék lista:
- KeriAnyutól':
- Bazinagy autó szállító tréler-kamion, + valamelyik Thomas vonat szereplő'...
- Tőlünk összcsaládilag':
- Thomas sín készlet, bála bedobó-készség, 2 vonat szerelvény,
- 42 cm-s visító dínó,
- Szerelő-csavarozó készlet.
Nem tudom minek örült a legjobban...:)
* * * * *
Thomasos-tortás-képek'...
Ajándékok:
... Őőőő... Asszem ennyit az ajándékokról... :)))
De nincs vége a képáradtatnak, mivelhogy volt ám itten' nekünk a tarsolyban egy meglepetés 3-as
tortánk is! :):))) Erről valóban nem tudott semmit, hogy készült, hogy van, ez volt a bónusz-track. :)))
* * * * *
Jaa!
Mutatok még 1 képet, mert van hozzá egy aranyos esemény-storym... :)))
Ezen vonattal annyi eseményünk volt, hogy Reni őrizgette a szekrényében, hiszen ezt Ők vették Klaussal Patriknak a szülinapjára, a visító dínóval egyetembe. :)
Szóvaall...
Történt Febr. 3.-án, hogy Renikém volt oly felelőtlen és trehány, - sajnos szokásához híven -, hogy nyitva hagyta a szekrényét, amiben valahogyan, nem tudom hogyan, de Patrik kiszúrta az ott reá illetve az alkalomra váró vonatot. A hogyan?' annyiból ekkora kérdés, mert azért eléggé hátul volt, eldugva, magasan, tehát még csak fel sem érte, csak látta... :) De ezen látvány elég volt Kisfiamnak, hogy örömében kissé össze görnyedve, kicsit ugrálva, vagy totyorogva, a kezecskéit össze dörzsölgetve, szééééles vigyoral az arcán, csillogó szemecskékkel azt mondogassa:
- SIHU! SIHÚÚÚ!!!:)))
Képtelenség lett volna nem odaadni neki az ily módon korán lelepleződött ajándékot...:)
De tünemény aranyos dolog következett...
Mondtan Patriknak, Te kis csibész!!!!:) Ez a vonat a szülinapi ajándékod lenne, a Lányoktól amit előrehozva is 2 nap múlva fogunk megtartani! Miért nem bírtad ki már ezt a 2 napot?:))) Patrik csak somolygott, folytatta a kis ugrálásos kezecske összedörgölős SIHU-zós örömködőst'...:) Közben kibontottam óvatosan a dobozt, elő vettem a SIHU-t, és odaadtam a játékot Patriknak, mondtam Neki, hogy OKÉ... Most kicsit megkapod, játszhatsz vele ma este, de utána visszacsomagolom, elteszem és majd megkapod szombaton igaziból'.:)
JÓ???
Patrik mondta:
- JÓ!!!!:)))
És úgy is lett...
Okos kis tünemény fazon' gyerekhez méltón, minden szavam betartotta. Csoda, hogy minduntalan namostazonnalmegzabálhatnékom' van, mikor ilyen dolgokat művel?:))))
Rettenet boldogan fedezte fel, hogy a daru tényleg daru, bár a képen nem látszik, de tartozik hozzá egy 3. vagon' azon egy mágneses fa-láda' található. A csörlős-daru végén lévő sárga bigyó' is mágneses, tehát valóban pakol, felemeli, átfordítja és leereszti a terhét, az elemes kis szerkezetnek köszönhetően.
Csodálkozandó', hogy most ez az összeválogatott játék készség az extra-űber'-favorit???:)))
