Nem kapkodtuk el az indulást, mivel még nincs étkezésre befizetve, csak fél10 körülre, a reggeli idő utánra sétáltunk át az oviba. Mindketten izgatottan tettük meg a 2 saroknyi távot, már akkor is sejteni véltem, Én jobban izgultam, aggódtam mint Patrik.

Így is lett, most már bizton állíthatom. Gyermekem kb mint aki eddigi élete alatt csakis' ovis lett volna úgy viselkedett. Kezdetben szorongatta a kezem, ezzel szerzett magának némi biztonság érzetet, de ezen segítség-kapaszkodót is hamar elengedte. Bátran és ügyesen fedezte fel a játékos polcok tartalmát, egyesével szépen hordogatta' az asztalhoz és vissza a helyükre a megszemlélt játékokat sorra'. Segitőkésszségét' is megvillantotta, mikor Ági néni a rajzoló-ragasztó asztalnál ülő gyerekeknek kivágott kis papír virágokat szeretett volna vinni, de útközben véletlen elejtette a kis tálkát. Mondtam, Patrik menj, segíts összeszedni! Ő volt az első, aki odafutott... :)

Kis hely ismeretet is tartottunk a mosdók felé, közben mondta 'piss' azaz hogy neki pisilnie kell... Gyermekem az alapos terepszemle után kiszemelt magának 1 pisilőhelyet' az 1 szem ablak melletti helység lett a favorit, ahol még akkor éppen egy kislány végezte a dolgát. Mondtuk a dadusokkal szinte egyszerre, hogy van még 3 másik pisilde' ott is lehet ám! De Patrik kitartott a választása mellet, szépen kivárta amíg felszabadul a kis helység és birtokba vette, felavatta az ovi wc-jét. Természetesen nagyfiúkhoz illőn kezet mostunk, majd ráébredtünk nincs még jele, se kis törölközője...

Ezen problémát is gyorsan áthidaltuk,      jelet választott magának. Negyed 11 felé már nagyban autózott, mondtam Patriknak kicsit kimegyek a csoport szobából, "éhes vagyok, reggelizek" címszó! ;) :))) /Természetesen csak egyedül akartam hagyni kicsit.- / Nem zavartatta magát, tovább tologatta az autókat, közben mondogatta, "NEM!", de rám sem pillantott. Vártam úgy 10 percet, nem jött utánam sem Ő, sem a dadusok, hogy 'hiányol a Fiam'.:))) Ezen felbuzdulva, gondoltam átmegyek a másik épületbe, a titkárságra még némi papír dolgot elrendezni. Onnan is vissza értem, ez idő alatt sem keresett Patrik!!! Dadusok elmondták mi zajlott pár perces távollétemben, megkeresték a halacska jelet az öltöző szekrénynél is, a mosdóban is, Ő maga akasztotta fel a kéztörlőjét a helyére. Mivel semmi gubanc nem volt, és a Dadusok véleménye is az volt, ha már ilyen jól elvan nélkülem, ne zavarjuk meg azzal, hogy újra beülök' mellé, fél11-kor inkább haza jöttem.

Első ovis-napunk' képekben:

Játékokkalismerkedős...

Áginéinek-segítős'... :)))

Kirakózós...

Építgetős...

Pisilős. :D

Részleges záróegyenleg:

1 órát vele voltam, 1 órát nélkülem töltött el  az oviban, fél12-re kellett érte vissza mennem. Mikor vissza értem épp befelé indultak az udvarról, tulajdonképp nem is igen foglalkozott velem, hogy ott vagyok újra, Ő csak szorongatta az Óvónéni kezét, várta szépen türelmesen, hogy a kis társai össze sorakozzanak és indulhassanak befelé. Mondogattam Neki, hogy gyere kicsim, Mi megyünk haza! De Ő csak rázta a fejét, mutogatott az ajtó felé...  Végülis' bementünk még, kaptam pár kitöltendő lapot, kicsit beszéltünk arról, hogy Patrik nem igazán beszél ugyan, de tökéletesen megérteti magát és ez milyen aranyos, milyen kis sajátos nyelvezete' van a Tökimnek! Közben a többi kisgyerek levette a kabátot, utcai cipőt, Patrik is vetkőzni kezdett, minden áron be akart menni a csoport szobába. Hiába mondtam, hogy Te most jössz velem haza, még nincs ebéded' fizetve, nem ebédelhetsz itt... De a többiek is  csak esznek és mennek aludni.

Aaaaraaaany kis prütyköm'...:)Majddnem  ELSÍRTA MAGÁT, hogy Ő nem akar hazajönni!!! :)))

Pár perc alatt megértette, hogy mem kell sírni, holnap reggel ismét jövünk oviba, elköszöntünk szépen mindenkitől és haza indultunk. Séta közben végig vigyorgott, Én kérdezgettem, hogy jó volt az ovi? Mivel-Kikkel játszottál? Jövünk holnap is? Stb... Minden kérdésemre boldogan, mosolyogva, ugrándozva válaszolt, mintne' mondjak!!! :))) Nagyon jó és örömteli érzés van-volt bennem is, hogy ilyen nagyon ügyesen vette az ovis-akadályt ma! :))) (Y)

- Hmmm.... Dagad a mellkasom rendesen!!! :)))

Perszee...

Biztosan lesz itt még néminemű 'NemenjhazaAnyaaa!!!', 'Nehagyjitt!!!' nap, de természetes dolog, baj is volna, ha az oviba járás, a részleges Anyutól-elszakadás' nem okozna némi pityergést olykor-olykor. 

Nos...  Itt a mai mese vége mára... 

* * * * *

Hehe...

Nincs is mese vége, miközben írtam ezt tevődött az Én kis dráága! Ovisommal!!! ...

Mondtam  Én! 

Edéd itthon és szunyaaa'...

<3 :))))))) <3