Március van... :)

Ez számunkra annyiból említésre méltó tény, hogy Patrik az oviban eszik és alszik, ami  természetesen hozott a napjainkba pár megoldandó helyzetet.Eleinte főbb problémánk az alvással volt kapcsolatos'  Sírt... :(   Nem kicsit síííírrttt! :((( Tisztességesen és masszívan' tette', zavarva ezzel a többi kisgyereket is... Csak engem keresett-szólongatott', de hát Kit is keresett volna? Óvónénik csitítgatták, simogatták, dajkálták mint egy kisbabát... A kedves törődés következtében kicsit bealudt, majd ébredéskor ismét Anya-hiánya volt. Erről is beszélgettünk mint az eddigi felmerülő problémákkal kapcsolatban is, Tessók' is igen aktívan kivették részüket a győzködésben, miszerint:

- Semmi rossz dolog nem történik az oviban!

Meg hogy Patrik!:

- Te egy ügyes, okos, óvodás Fiú vagy, megmutatjuk! ugye? az oviban, hogy hogy is viselkedik egy igazi óvodás kisfickó'!!!

... És hopp, megtört a 'jég'!!!

Lássunk csodát, a 3. egésznapunkon' Patrik volt az első aki egy hang nélkül elaludt és utolsónak ébredt!!!!

:))))

Második és tán komolyabb gondunk az étkezéssel kapcsolatosan adódott... Gyerekem dafke' nem evett, egyértelmű volt számunkra, hogy Ő ezzel tiltakozik, mivel az első 3 hét úgy telt el az oviban, hogy ebéd előtt haza jöttünk. Szegénykémnek nem esett jól az ovisság' valódi léte', az egész napos' üzemmód furcsa volt neki. De ezen dolgok ellenére is szívesen jártunk-járunk oviba. Valamelyik nap már alvás után, az uzsonnakor' feladta az éhségsztrájkot' és 3 uzsonnát is magába tömött, mint egy éhes kis-farkas, falta a kenyereket, döntögette magába a kakaókat sorban egymás után. :))))))

Óvónénik mosolyogva kérdezték hogy "Csak nem éhes vagy Patrik?" és mesélték az esetet, mikor érte mentem. Innentől kezdve rendeződni látszanak a problémák, alszik is, eszik is már!!! (Y) :)))

A reggeli csoportszoba ajtóban elváláskor még akadnak kisebb problémák, Töki kifelé hátrálna, bújna 'menekülne' 'belém', Én kicsit toszigálom befelé, óvónéni vagy a dadusnéni' vonszolná-csábítaná befelé... :) Természetesen ezen huza-vona előtt Mi elköszönünk egymástól még az 'öltözőben', majd általában becsukódik a csoport szoba ajtaja, Patrik kicsit makacskodik, de pár perc elteltével semmibe vész az elválós-gubanc'. Feloldódik, elfelejti' hogy 'Anya', reggelizik, játszik, éli az ovisok napirendjét. 

Ebédnél kisfiam ügyes, szépen fogja az evőeszközt, nem rendetlenkedik, nem hangoskodik. Meg is lettünk dicsérve ez ügyben is!

Továbbá dicséretben részesül rendszeresen a közösségben gyakorolt viselkedése, segítőkészsége, játék használati' és elpakolási szokásaival kapcsolatban is. 

Zsuzsa néni aggodalmaskodott korábban a beszéde' miatt, :P mára Ő is rájött, / Közölte velem is, hogy Ő is tudja már, 'elszólta' magát a Fiam.-  /, hogy Patrik igenis' simmááánnn' képes lenne beszélni, csak a kis zsiványomnak... :))))))))) Hmm... Kényelmesebb? nem beszélni'. :D 

No-de'... Ezt mondtam Én a kezdetek óta... Minden estre örülök, hogy ezen tény már nem csak nekem tény!

Pár fényképpel még demonstrálom' az írás nélkül eltelt napokat:

Első, ovi-farsang:

Régi idők mester-embereire' hajazva.

Szerelés...