...Jobbára fotóblog' üzemmódban... ;)
.
. .
. . .
" I Love Szentendre!!! :) "
Klaus - Szentendrére mentünk.. Szar sincs ott .___.' xD / I Love Mobilnet*w* /
Ezen gondolatot követvén', azt kell mondjam, valóban, szar sincs ott!!! :D Volt cc 5-5és1/2 óránk... Kib****ott meleg volt.... Se egy park, vagy pad, urambocsá' játszótér!?' se semmise'... :P Kénytelen-kelletlen 55x körbekolbászoltuk' azt a komoly 100 méter hosszú 'Váci utcát' amivel ezen városka' rendelkezik...
Ezen kívül az égadta' egy világon semmit, de frankón semmit nem lehetett ott csinálni...
Jóó...
Sétáltunk nagyokat a házak között, a kurfinyásabbnál-kurfinyásabb' kis utcákban, sikátorokban... Láttunk szép vagy jópofa házakat...
Patrik nagyon élvezte a sétát, a dimbes-dombos terepet, a kishidat', a kirándulást magát!!! /Hogy momentán, csak a Szentendrén töltött időről beszéljek'. /
Klauson jókat röhögtünk, mert mint azzal kezdtem ugye' a tudósítást ezen eseményünkről, Ő mindeközben a neten lógott, beszélgetett, elfoglalta magát, mert ugyebááárr' Szentendre nem foglalta le őt - sem.-... :)))
De haladjunk időrendben...
Mert a bevezető ellenére, egy tök jó kis, semmi' napot tudhatunk magunkénak! ;)
Mint arról már említést tettem, korábbi bejegyzésemben, Töki' nagyon várta a hétfő reggelt. Nagyon boldogan és ügyesen indultunk, érkeztünk a hajóhoz és foglaltunk helyet a nyitott emeleti részen. / Mint később rájöttünk egy igen nagy szó volt, hogy fenn jutottunk ülőhelyhez, illetve egyáltalán bármilyen helyhez./
...A hajónk, még a felszállásra várva...
..Helyfoglalós-nagyonnézgelődős... :)
...Indulásra várós, minden hajót fényképeztetős... :))))
Duó...
Dugig tömve volt a hajó és mivel ez ugye sétahajó volt, oda-vissza ugyanannyi embert jelentett...
... Csajok a padon... :)))
...Úti-vigyor... :)
Az út kb' 3/4-én Tökinek már elege lett az egyhelyben' ülésből, neki kellett iramodni, a hajót felfedezni... Természetesen ezen tett egyenlő volt azzal a ténnyel, hogy az út végéig az ülőhelyünknek lőttek. :)
Hajófelfedezés és tájnézegetés...
A tatból-fénykép'.. :)))
A tatból -fénykép2... :)))
Mindent ki kellett próbálni... :)))
..."Apa!!! Fogjááll!!!" :)))
... Úticélunk a távlatból...
.... Első perceink...
...Egy tetszetős házikó...
...Hobbit-lak... :D
...Sikátori-sétáló... :)))
Nagyon-nagyon élvezte a jövés-menést, látszólag fáradhatatlanul futkározott végig, miközben Mi már térdig lejártuk a lábunk, Klaussal ás Apával... Azért valami érdekeset csak találtunk, ami egy gyerek figyelmét -is.- felkelthette', illetve leköthette pár perc erejéig, tulajdonképp' ez az egy alkalmatosság volt.
Báárrr... Erőnlét' illetve muxli' kellett ám a karjába annak, aki ezen masinával, egy 5 ft-osból, +200 ft-ért diszérmét' szeretett volna magának sajtolni'. :)
Természetesen Töki szeretett volna!!! Saját kar-muxlival-ból... :D
...Emlékérem' préselés...
A végeredmény, és a hozzá társuló mérhetetlen öröm, vigyor, kézszorítás és minden egyebek!!! :D
... Beültünk kicsit egy kis szószerint kert helységes, családias kávézó-fagyizóba, egyrészt ülni már egy kicsit!!!, másrészt, részünkről Apával inni egy kv-t, sarjaink', persze hűsítő fagyit kívántak, a tikkasztó kánikulára való tekintettel... Amiből végül Klaus részéről, vanília fagylalttal tuningolt jegeskávé lett... :)
Hmm...
Ő döntött jól, sajnálattal vettem tudomást róla, hogy amíg Én leégettem a szőrt' a torkomról, a kis-forró-pressóm'-mal, Ő vígan szívószálazgatta-kortyolgatta azt a gusztusos, hűs, fagyis-kávéját... :P :D
... Azért Töki fején itt már elégé látszik a tikkadtság... :))) És még csak vmi' fél2 volt!? :P :D
Kerthelységből tovább bóklászva, csak találtunk egy kis ücsörgésre alkalmas aprócska teret, egy templomkertben'... Gondolom, valaki nemtudomkiPápa' / Nem is érdekel ki volt az :P / szobra mellett, pontosan 4 azaz 4 darab lecsavarozott székkel :))) Gyermekeim ekkor már eléggé furcsa állapotban voltak, itt pl' előadták a ferde szájú család 2 tagját... :))))
...Grimasz-pofa-páros :D
Ilyettén' hangulatban, kb' megsülve és iggensokat' röhögve, nameg ekkorra már, szinte hullafáradtan annak örültünk, hogy csatangolásunk közepette megtaláltuk, Szentendre egyetlen Nemzeti Dohány Boltját, ahol Magyar ember számára is elfogadható áron, nem euróban kiírva, stb, tudtunk nagyon kellemesre hűtött ízesített vizet vásárolni. :) / 1,5 litert olcsóbban mint a 'Váciutcán' 2 dl limonádét.- No comment... ;) / Csak' 3x tértünk vissza röpke 5 órás ott tartózkodásunk alatt a mondhatni eldugott kis utcácskában található üzletbe.
Még a hajó vissza indulása előtt is odasétáltunk, amikor is, - Mert Tökinek minden francos árusnál meg-meg kellett állnia 100x is... Gggrrr!!! -, szóóvall, lemaradtunk Klaustól. Aki mindeközben naagy-naagy vehemenciával trappolt a hajóállomás felé, terveinkhez totál hűen... ;)
Miszerint, ugye...
Azt gondoltuk, Mi kis naívak, mégugye az odafelé' úton a hajón ülve és látva, hogy mennyire sokan vagyunk arra' a kis hajóra... Szóóvall, a hajó indulása előtt fél órával lehetett felszállni, Mi igyekezni is akartunk, hogy inkább ott ácsorgunk ismét egy kicsit amíg felszállni engedik a népet' a 'matróz-fiúk'... :)))
Igenámm, csak ugye, Klaust szem elől tévesztettük, ill Ő minket, vagyis tökmind1...
Aggódni nem aggódtunk túlzottan, mert ugye csak 15 éves, telefon is volt-van nála... Gondolta Apa' akkor felhívja a Kislányát, hogy hol is van most Ő tulajdonképpen!? Ékes szavakkal, beleszólalt a csörgést követő, 'Tessék'-et motyorgó telefonpartnere fülébe:
- Te hová a jóbüdös pi***ba lettél?
Hoppáá... :))))))))
Telefonban síri csend, kínos hmmhjaajj.... Kittetszikkeresnikéremszépen? ... Kivelbeszélek??? kérdések hangzottak, Apa fülébe bele... :))) Apa' itt már kezdte gyanítani, h bizony itt valami galiba lehet és Ő nem a vageszka' jajjjdebíromafejit' Kislánykájával beszél-t... :)))))))))) Az idős Női hangtól sűrűn elnézést kérve, mondta, h Ő Yx Klaudiát keresi!
Idős hang mondá:
- Itt nincs semmiféle Klaudia!!!
Én itt hirtelen azt hittem gyermekünk elhagyta a telefonját és máár kezdett gőzölni a fejem, de közben Apára is figyelnem kellett, mert neki is eléggé ledöbbent árbázata volt... Letették a telefont, majd mondani kezdte, ami nyilvánvaló tény volt számomra is, hogy nem Klaussal beszélt!
Jobb ötlet híjján Én is megcsörgettem Klaus, aki fel is vette a telefont. Huuhh!!!... Itt jöttünk rá, hogy Apája' sikeresen nem írta át Klaus telefonszámát a telefonjában és ezért nem érte el a gyermekét! :)))
Közben Klaus már a hajónál volt, közölte, hogy rábakkás' van Anyaa!, mert a hajó utasainak 3/4-e már ott áll hosszú tömött sorban a célhelyen... Mi meg hol a fittyfenében is vagyunk!?
Jaajj-jajjj...
Naaa, nyakunkban a lábunk, uzsgyi, tepertünk végig a 'Váciutcán', végülis épp akkorra értünk oda amikor megnyitották a beszállást' a hajóra... De ez már messze' késő volt ahhoz, hogy a hazaútra' is a nyitott részen lehessen helyünk. :(
Kissé bosszankodtam, hogy hogy lehettünk ilyen pancserek!?!?!? Ggggrrrááhhhh!!!!...
Mind1...
Beszálltunk, helyet kerestünk a hajó zárt részében... Majd Tökire ránézve, arra a következtetésre jutottam, hogy talán nem is baj,hogy bent-lent voltunk, mert iggencsak hullafáradtan-bambán nézett ki a fejéből már, szegénykém... :)
Bíztam benne talán elalszik, majd ha elindulunk, de ahogy telt meg a hajó, úgy nött a büdös, a levegőtlenség és a már-már elviselhetetlen hangzavar is. / Volt ebben szegényke' beteg tinilányka' artikulálatlan öröm és elégedetlenség kifejezéséül szolgáló nyögés-üvöltés-vonyítás is, kicsi gyerekek fáradtságtól nyűgösségi hisztije, idős mami csoport hajjdejólérezzükmagunkat' sztorizgatása és 'kacaja'... /
Óóóóó... :S
Rövid úton, kiderült, hogy Patrik ott és azon mód nem fog aludni, tehát ugyan olyan gyorsan kivittem inkább sétálni'... Nemsokára rá, Klaus kinézett utánunk, hogy hol és merre is vagyunk? Tök jól elvoltunk ismét a hajó tatjában, Patrik vígan és kényelmesen ücsörgött a 'tilosban'! :)))
Élvezettel épp hajóskapitányt játszva!!! :)))
Ugye, mondanom sem kell, hogy Klaus tepert be Apjáért és 2 perc múlva ott levegőztünk, tök jól érezve magunkat a hajó seggébe', újra, hazafelé jövet is... :))) Tökéletes kilátással az elénk táruló tájra, hajókra, hidakra, stb...
Klaus is kitelepedett a tilosba', majdhogynem a vigadó-térig ott ült, teljes nyugalomban... :) Netezve!!! :D
Közben persze a többi szülő sem bírta már egy helyben tartani a csemetéiket, ugy 15-20 fős' kislurkó csapat 'kergetőzött' a hajón, körbe-körbe... :) Patrik is betársult a mókába, fáradhatatlanul' szaladgált, lépcsőzött, ugrált, mintha egész nap nem ezt tette volna...:)))
... Libasorban jöttek-mentek... :)))
...Hopp!!! Repülöökk!!! Figyeelljj!!! :D
Látkép-hátra... :)))
Pasik... :) - Nézd csak Fiam!!! :)
/ Be kellett csapni', mert már ha csak nyúltam a zsebemben levő gép felé, máris bújt el Apjába'-mögé... Holott pont Apa szeretett volna egy közös képet kettejükről... /
Töki kívánságára... Híd&hajó!! :)))
...MIértne'? ... Hamár alkalom nyílt rá... :)
Hajóduó, a Battyhány-téri megállóban'... :)
...Kívánságára, ezt is le kellett fotózni... :D
...Megérkeztünk... Az utolsó pillantások...
Innen már csak annyi feladatunk maradt, hogy átsétáljunk, a szembe levő utcában parkoló autónkig' és hazaguruljunk... Gurulás közben meséltünk Klausnak a téves telefonhívás esetét, Apának'... Az ékes szólását, hogy:
- Te hová a jóbüdös pi***ba lettél? :))))))))))))))))
Irtó jót röhögtünk, mire végig-zongoráztuk ezt a storyt... :D Merthogyugye, Apa' telefonbetyár lett!!! :))) Stb... Klaus fosta az Apját illető jelzőket... :) Aki pedig pontosan ezt csípi, 2-eskében, hogy szókimondó, lökött, vagány, ha ugy adódik, Apjánaknekimeős' boxolós, csípős', kis fruska lett... :)))
Ui: Még egy kis telefon story magyarázat... Apa reggel is azt a számot csörgette 3/4 7-kor, Klaust felkeltendő szándékkal... Akkor is csodálkoztunk, h miért nem nyomta ki, Klaus, mikor Én fél perce rá hívtam és engem megbeszélésünk értelmében elutasított. Ezzel ugye tudatva, h okééé Anyyaaaa.... Felébredteemm!!! :D
Itthon gyors egymásutánban lemostuk az út porát és a full retkes lábunk is... Kinyitottunk a kis picike 2x3 m-es kanapét a nappaliban és sorban mint a heringek-fekve, kipihentük a napot, némi DVD-nézési imitációval.
;) ... :D
By-by...
