Délre kellett visszamennünk, jött velünk Klaus is.

Kis bonyodalom adódott ugyanis Apa elfelejtette kitenni reggel a csomagtartóból

a kisbkocsit.

Ígyhát' hordozóban cipeltük be P-Öcsit Klaussal karöltve az osztályra.

Alig tikkadtunk ki a seggecskéje alatt. :)

Bazi jó volt az időzítés, csak 3 óra hosszát vártunk a zárójelentésünkre.

Közben jó páran megcsodálták', megdicsérgették'  kisfiam.

Doktornéninkel is huncutkodtunk, félig kinyomtuk a szemét, agyontapperkáltuk'

az arcát,  meghúzogattuk a haját is.:))))

Gégész doktornénihez csak azért mentünk be, hogy - idézem Doktornénink szavait:

- "Kollegina!

Őt csak azért  hoztuk be hozzád, hogy láss egy szép gyereket is!!!"

Torkunk is - fülünk is rendben'.:)

Egészségesek vagyunk mint a makk!:)))))

Hintalovagoltunk is várakozás közben, hogy addig is kicsit pihenhessen Anya, és Klaus karja.:)

Végre előkerült a Főorvosasszony...

Lement' a vizit, aláírta a papírunkat, meg én is egy párat:),  és huss!!!

Már hivatalosan is hazajöhettünk!!! :)))

Hurráá!!! :))))

Jaa...

Még ezt is csinálta P-Öcsike!:)

Felállt abban a fránya fémkiságyban! :)

/ Apa meg a biztonság kedvéért, hátulrólfélkézzelőrzi' :) /