Április 12. Hétfő...

Gyönyörű napsütése idő, du 16 óra környéke... Patrik Klaussal meg még pár családtaggal a kertben szabadfoglalkoztak'. Én fenn a tettem-vettem, mikoris mérhetetlen Patrik sírásra lettem-lettünk figyelmesek... Rá kellett döbbennünk, Patrik Papa garázsban istentudja' hogy, levadászta a polcrendszer' felsőbb traktusaiból' a tök oridzsi, 'gyerekzárral' ellátott lakk benzines üveget, amit természetesen ki is tudott bontani. Valószinűsithető volt, hogy beleivott mert totál benzin szagú volt a szája. Rettenetesen sírt, Papa a kerti csapnál mosta ki a száját, gyerekem üvöltött, nyáladzott mint pit-bull'... Rohangáltam-rohangáltunk a Csajokkal a tetőtér és a kert közepe közt szinte önkivületi állapotban, száraz ruha, tej, tea, szörpi, bármi iható dologért! De minden hiába volt, nem fogadott el semmi inni valót, pedig jó lett volna ha iszik egy kis tejet, ugye a 'mérgezéses' eset féléknél ezt javasolják első teendőként. Közben befutottak Barátnőmék is, akik ritkán vannak Pesten, így ha itt vannak be szoktak ugrani hozzánk. De ezen alkalommal csak a nagy fejetlenséget, rémületet, kapkodást élhették át velünk. /Ezúton is bocsánat Csajóca!!!/  Kétségbe esve próbáltam telefonálni ügyeletet hívni, vagy bármiféle orvossal beszélni, de így utólag nézve, gondolom az idegességem-aggodalmam teljesen elvette a normális eszemet. Hiába kerestem neten-googli' barátunkkal, semmi használható illetve 'felvették' telefon számot nem találtam... Bariném is telefonálásba fogott, Ő hívta a saját Doktornénijüket, Én már kb 4.x a Mi Doktorbácsink mobilját, mivel a gyerekrendelőből ismert 3 telefon szám közül egyet sem vettek, fel ott sem. Végül sikerült a Dokibácsinkkal beszélnem, Ő azt javasolta vigyem be a HeimPálba', biztos ami zicher'... Barátosném Doktornénije szerint is mindenképp ellenőriztetni kell a gyereket, Ő nem mondta hogy élből Kh, de a tüdőgyulladást bejósolta, mint várható következményt.:( Mivel semmi más lehetőségem nem akadt, és időközben beszéltem a HeimPál toxikológiai osztályával, döntöttünk.... Főleg, hogy míg a telefonálni próbáltam-tunk, Patrik szinte ájultan, kitágult pupillákkal csak nyúlt Tessói kezében... Aléltan... /Később a Kh-ban tudtam meg tulajdonképp belőtte' magát, a belélegzett 'gőz' okozott kb olyan eredményt mintha szipuzott' volna.-/ Tehát, nem maradt más, gyorsban pakolászni kezdtem pár cuccot, mivel a Toxi' osztállyal történt telefon beszélgetés után tudtam, hogy benn fognak minket tartani. Lányaim Patrikot öltözették, Én magam és a motyót rendezgettem, és indultunk is, úgy fél 6 felé a Kh-ba. Barátosnémék, meg haza... Kh-sürgősségi betegfelvételi pult... Utasítottak azonnal fel az osztályra az 5.-re! Mire fel értünk már vártak minket, kérdezték Én telefonáltam? ... Háátt, Én...:( Esetleírás, hígítós üveg mustra, /Tipikusnak nevezték a 'gyerekzáras kupak' esetét, merthogy hiába az elvileg megnyugtató tudat, a kicsik ezen biztonsági tényezőt' lazán kijátszák!-/ és máris' a vizsgálóban találtuk magunkat. Szerencsére túl vészesnek nem ítélte meg a Doktor Nő sem az akkori aktuális állapotát, de mivel ilyen esetekben nem is az a nagyobb kockázat, ha esetleg lenyelte amit nem kellett volna, hanem a vegyszer gőze okoz-hat millió féle tünetet, amik akár 10-14 óra múlva is jelentkezhetnek. /Láz, ájulás, hányás, oxigén hiány, fulladás, gége görcs, és efféle 'nyalánkságok'!/ Tehát maradtunk, maradnunk kellett!!!:( ... Reni jött velem, szerencsére épp egy 2 személyes Anya-Baba szoba volt üres, oda költözhettünk be, teljes nyugalomba. Utólag láttam milyen szerencsénk is volt, mert a többi szobában a minumum létszám 6 fő volt... Hozzánk  jöttek-mentek a Nővérkék, mindenféle kitöltendő papírokkal, első körben a kis fiatalka Nővérke' kezdte a mondandóját, hogy na, Anyuka! - És nézett Rá Renire... Ezzel egy időben viszont felé indultam Én...:))) Kicsit leesett a Lányzó' álla, aki kb egyidős volt  Lányommal. Szaal, efféle félreértésekkel megtűzdelt események után 3-asban maradtunk. Ragasztottak egy pisizacsit', amibe ügyesen sikerült is mintát' termelni! /Ezért is dicséretet kapott Patrik.:)/ Míg Apa munka után megérkezett hozzánk, Én közben kifutottam közértbe pár dologért, némi inni és legalább Patriknak valami rágcsálni valóért, igaz Én egész nap nem ettem, de az események tükrében már nem is volt szándékomban. Majd, úgy fél10 környékén... Rémes volt elválni Apától-Renitől... Igaz Patrik láthatóan jól volt, élénk volt, ivott is, már-már rágcsált egy kis sajtos tallért, de bennem csak ott voltak a felvázolt várható tünetek miatti félelmek. Amik sajnos kezdtek be igazolódni, mivel Patrik hője szépen kúszott felfelé...:S  Érdekes mód' a fém rácsos ágytól sem tiltakozott, lefektettem, elaludt, igaz rettenetesen fáradt, kimerült, elgyötört volt addigra. Majd óránként jött a kis-Nővérke-Lányka' hőt' ellenőrizni, amire persze Patrik fel is ébredt minden alkalommal. Sajnos 3-4 esetben mindig többet és többet mérhettünk, így éjjel 3 óra körül kapott lázcsillapítót. /Ekkor kezdtem az érezni, hogy jól döntöttem, hogy nem gondoltam ezt a dolgot 'semmiségnek', és bevittük Tökit' a Kh-ba./ Ez kiütötte, aludt tőle cc. 3 órát egyhuzamban. Reggel 6 körül indult az élet a Kh-i osztályon, Patrik is felébredt, mentünk vérvételre, ami a tőlem örökölt láthatatlan vénáinak köszönhetően  ott tartózkodásunk egyetlen megkínzását' okozta gyermekemnek is, nekem is.  Bár szerencsére jól sikerült az első szúrás, de a 4 kémcső csak a kis karja erőteljes pumpálása-nyomkorászása eredményeképp telt meg vérrel... Sírt!... Én itt még tudtam magam tartani, de éjjel abban bizonyos 3 órás alvási-nyugalmi időszakban már képtelen voltam erős maradni... Nálam is eltört a mécses'...:S  8 óra körül mentünk RTG-re, mert jó esélyünk volt a belélegzett gőztől egy tüdőgyulladásra, amit ugyan a Doktor Nénink' halózva' nem tartott megalapozottnak, de ezen vizsgálat elvégzése kötelező rutin' volt. Vártunk... Labor lelet eredményre, RTG-re... Közben jött egy másik Doktornéni' kedves kis fiatal Doktornéni lett az orvosunk. Ő is meghallózta' a mellkasát, bizakodott hogy mindennemű okozat' nélkül megússzuk ezt az esetet'. Megtudtam a laborja jó lett Patriknak, semmiféle 'mérgezőt' nem mutatott ki egyik minta-anyagunk sem, ami a higítóból lenne, ám kicsi megfázásra utalót találtak, de az elhanyagolható. Már itt kértem, ha a RTG is negatív lenne, engedjen minket haza! Nem zárta ki az esélyét, bár az éjjeli láz aggodalomra adott okot. Végül abban maradtunk meglátjuk mit mutat a RTG. Kicsit kiakasztott, hogy egy Kh-ban miért kell 5 órát! várni egy helyben elvégzett RTG eredményre, de csak eljött az időnk, és jött Drnéni' a számunkra nem kedvező hírrel.:( Két oldali tüdőgyulladást mutatott a felvétel. Ez azt is jelentette, hogy nem jöhettünk haza...:S  Mindeközben Partik hője' ismét emelkedni kezdett így az Augmentin mellé hozták a lázcsillapítóját is. Ettől újra elálmosodott aludt is egy jó nagyot. Alvásából borzasztó sírással ébredt... /Mint azt itthon megszokta, egyedül alszik, nincs altatási ceremónia, sem semmi hasonló, Én kint ültem a folyosón a becsukott szobánk ajtaja mellett... Őriztem.-/ Belépve a szobábánkba szabályosan 'megütött' a kaki és a higító keveredett szaga. Réémesen sírt, önkívületi állapotban, vörös fejjel, üvöltve tépte le magáról a nadrágot, fekve vergődve a kiságyban... Felvettem, próbáltam nyugtatni, de semmire nem reagált, csak túrta-tépte magát... Tisztába akartam tenni, de ez is komoly próbatétel volt. Pelustartalma, kb olyan volt mint az újszülöttek 'kenőcsös' anyatejes kakija, csak ez szinte pirosnak volt mondható. A popsija is rák vörös volt, csak úgy mint az egész gyerekem...:( Pucér seggel dajkálni próbáltam, de csak üvöltött-vergődött, tépte-dobálta magát, hol a fenekét matatta volna a karjaim alatt, vagy a nyakam szorította de úgy, hogy azt hittem megfolyt! Együtt zokogtunk... Kínomban nem tudtam okosabbat, kirohantam a Nővér szobához, SEGÍTSENEK!!!! Alig hogy ránknéztek értették mi zajlik épp, 2 Nővérke minket vigasztalt -volna-, nyugtatgattak engem is Patrikot is simogatták, sajnálkozva... Másik nővérke orvosért szaladt, a 4. meg a Főorvos Asszony tanácsára XY-nevű krémért futott! Szó szerint futott! ...  Betessékeltek minket a szobánkba, jött a krémes popsi vakolás, pelusozás... Felvettem a Fiam, mind2en sírtunk, miközben már-már nyugtatót akartak beadni Patriknak, annyira kikészült.:( ...Szegénykém!!!:( ...Őriztek minket, de pár perc múlva szűnt a popsi kín', nem tudom mit kentek a kis seggére, de valami csodaszer volt!!! /Még Ők szóltak, hogy következő peluscserére lecserélődik a 'személyzet', de szóljak, kérjek még abból a krémből! Bármikor, ha még piros volna a popsija. Szerencsére a későbbi, még1x-i krémezés teljes javulást eredményezett.-/ Patrik lassacskán nyugodni látszott, megúsztuk a szedálást'... Amikor már beszélhetőre' csökkent a hangzavar elmondták, most 'ért ki' a lakkbenzin, ez csípte végig a kis pocakját, beleit, popsiját...:( De nyugtatgattak, ez volt a vége! a 'kalandnak', itt mondhattuk ki, túl van, magán a folyadék nyelés okozta krízisen! Továbbá azt is elmagyarázta kedves kis Dokinénink', hogy a tüdőgyulladást a vegyszer gőze okozta-e, vagy az esetleg egy egyébként is lappangó betegség, senki sem tudja megmondani. De túl van az eseten, annak örüljek, hogy Patrik egy ilyen kis tünemény, hatalmasanszépgombeszmű' gyönyörűség, akinek mellesleg nem semmi erős kis szervezete van!!!      

  Végülis a bennem maradt érzések egyenlege...     

 Negatív:   

/Ami nem feltétlen csak a minket érintő dolgok halmaza.-/     

- A több órásra rúgó RTG eredményre várakozó időintervallum...     

- Az a tény, hogy hiába a nap/összeg' fizetett Anyás szoba, nincs lehetőség egy Anya-zuhanyra...   - Továbbá az Anyák ebédeltetési rendszere...  /Ezt igaz nem is terveztem igénybe venni, na de kivitelezhetetlen is! Az ebédjegyre rá is van írva, "A gyermekeket ne hozzák magukkal!" ... Kérdem Én! Hová a bánatba tennénk a gyereket, míg Mi Anyák' a kórház főépületéből a lehető legtávolabbi szegmensbe átslattyogunk ebédelni??? Nem értem... Mind1... /    

- Negtív továbbá, hogy a 2. éjszakánkon, igaz mindketten kiterülve aludtunk az idegesség, és az előző éjjeli nem alvás következtében, ámbár Patrikhoz bejöttek éjjel hőt' ellenőrizni. Ezzel semmi gond sincs, csak éppenséggel azzal van-volt igencsak gondom, hogy hogy lehet egy gyermek osztályon dolgozó Nővérke oly mértékig felelőtlen, hogy nem húzza vissza a rácsos ágy oldalát az ott alvó gyerekre!?!?!?!  Reggel felébredve azt hittem ott esem össze, hogy Patrik lazán áll, és magyaráz hozzám, a neki cc. alig derékig érő rács mellett!... Oké... Simán átaludta az éjszakát, nem lett baj. De!!! Ennyi erővel bármi is történhetett volna, ha teszem azt felébred éjjel, ugye csak beteg,idegen hely, megijed, stb...  /Nem szóltam, nem akartam magunk alatt 'vágni a fát'... :S /  Na de!!!...  Mit tett volna T. éjszakás kollegina', ha a gyerekem kiesik az ágyból???  Miatta!?!?!  

No comment!   

- Kicsit macerás az Anyás ott tartózkodás-fizetése,  kb fél órába telt első este is, meg hazajövetelkor is a 3-300 Ft befizetése. :S    

Még negatív... 

Megdöbbentő esetek fültanúja lettem, ott tartózkodásunk révén... Tinik 14-15 éves gyerekek! tablettától+piától kerültek be... Efektíve Ők 2 fiúk voltak, haverok... /Itt legalább az értük jövő szülő -Apuka- osztotta a srácokat.-/ Másik eset egy Lányzó, totál emos' küső, full feketére festett, arcába lógó hajjal, a Kh-i tartózkodása alatt is olyan fekete sminkkel, hogy ránézni 'élmény' volt. /Alig állt a lábán, fal fehér volt, de smink az kellett a fejire!.../ Speciel ezen Lányzó, /Mondom, max 14 éves volt!-/ hazamenetel előtt, a beérkezési motyóját nylon zsákban bekötve kapta meg. Tehát ugye, ez azt jelenti, hogy eszméletlen állapotban került be, vagy igencsak sürgősségi ellátást kellett kapnia, vagy a detox' vendégszeretetét élvezve, hozták némiképp emberi állapotba! Ő 90% hogy drogos volt, mert erre utaló mondat foszlányok is eljutottak hozzám, óhatatlan, a folyosón Patrik álmát őrizve. Szülők meg??? Pffhh... Azon voltak fennakadva, hogy a nylon zacsiból, vadásszák már ki a Lány övét, mert leesik a gyerekről a csőnaci-farmer'... Rémes... Továbbá... Elméletileg megismerkedhettem az efféle okból bekerülők, gyomormosási procedúrájának menetével. Láttam Én a vizsgálóban egy széket'... Bokánál-csuklónál szíjjakkal... Nem értettem, na meg nem is épp a székkel voltam elfoglalva igazán, hogy minek-mire is kell-het azon alkalmatosság... Hát már értem! Oda rögzítik a T. pácienst, csutora' kerül a szájukba, 2 cső a gyomorba... Egyiken langyosvíz be' a másikon gyomortartalom ki... Addig amig totál tiszta víz nem távozik... Wáááhh...     

Noo de jöjjenek a pozítvak!!!:)   

- A beérkezésünkkor felénk fordított figyelmük, szervezettségük, kedvességük! Segítőkészségük, és akaratuk! Patrikot agyon dicsérték, hogy milyen kis szépség, milyen kis húsoskás, milyen nagyon ügyes, stb... Kérdezgették, az öltözés-vetkőzés közbeni aktivitását látván', hogy bölcsis? Mondtam, nem... Merthogy' nagyon ügyesen 'segít'... Vagy van nagyobb testvér? Kérdezték.:) Mondtam igen, kérdezték mekkorák?...:) Kiakadtak, hogy mekkorák' is ama Tessók', majd közölték, mindent értenek és de jóó is lehet otthon Patriknak!:)     

- Mondjuk így hogy ott voltam természetesen Patrikkal, vele túl sok dolguk nem volt, de akkor is, kedves, gyerekbarát volt mindenki!  

 - Még az Osztályvezető Főorvos Asszony is leállt Patrikkal -is- kokettálni, huncutkodni, 'beszélgetni'.:)     

- Naa és ha már beszéd.:) Patrik legkedvesebb elfoglaltsága volt, hogy ki kellett állni vele a rácsokkal biztosított ablakba, Ő meg bőszen nézegette a lent' zajló forgalmat. Egyik ilyen alkalomnál, épp láthattuk Papát amint leparkol a járda szélén, és indulnak fel hozzánk, Klaussal. Fiam végig üvöltözte az ablakban állva, hogy :   

- Papa! Papaaa!!! :)       

- Rászokott a puszilkodásra, eddig kicsikarni kellett a puszit, most meg látogató érkezésekor is, haza induláskor is, osztogatta a puszikat..:) /Báár ez némiképp szomorú is, mert ha nem kerül Kh-ba, nem kell elköszönni.... Ugye./   

 - Ablakban ácsorgós további eset, hogy minden egyes Papazöld' színű autót boldogan mutogatott a magasból, hogy 'Papa-Papaa'!!!:) Hogy megértessem vele attól, hogy Papa szinű autót lát, az még nem jelenti azt, hogy abban az Ő NagyPapája ül, hirtelen nem tudtam jobbat kitalálni, mutattam és magyaráztam Neki, hogy az Ő badyja fehér! Mondtam, nézzen le, mennyi sok fehér autó van lenn az úttesten... Legközelebb, látott lenn egy fehér autót, csipkedte-bökdöste a badyját bőőszen, és mondogatta 'fefe', és vigyorgott...:) Persze a Papazöld' autókat is mutogatta, de már nem volt hozzá csatolva a Papa-Papaaa! felkiáltás.:))))   

- Megszületett az első 'Nem'-ünk is!:)))  Kérdeztem, kérsz sajtostallért? ...  

Közölte: - NEM! És sétált is tovább... :)))   

 - A szobában levő mosdónál, bőszen és boldogan, székre állva kezet-fogat mosott, eleinte segítségemmel, majd egyedül is. /Ez is dicsérő szavakat váltott ki mindenkiből aki csak látta...:)/     

- Megtanulta miként müxik az a csap, /Felefelé kellett húzni a kart./  Ennek örömét, egy hüvelyk ujját felfelé tartott OK-é mutatással, és iggencsaakk széles-naagy vigyorral konstatálta!:)))  

Naa innentől kezdve nem lehetett levadászni a vizezésről'...:)))   

  - Mindenképp pozitív még ama tudat, hogy papíron Mi még ma estig, /Ápr.29.-/ az osztályon tartózkodunk, ezzel szemben, szerencsére már itthon tölthettük az éjszakát.:)     

- Tök jó szórakozásunkká vált ebben a pár napban a liftezés is.:)           

Még pár gondolat a hazaérkezésünkkel kapcsolatban... Totál 'lázban' /Haramiám, totál lázban, naa nem olyan lázban, csak full izgatottan várta velem együtt Papát, hogy hozzon minket véégrree! - Haza!!!/ miután a reggeli cc. 10 órási vizitnél Dokinénink kikérdezett hogy zajlott az ejszakánk? Elmondtam az esetet, hogy láztalanok voltunk, ez HURRÁÁ!, de az épp hozzánk bejárogató Nővérke? ... Bööee!!!... Dokinéni is csak keregítgette a szemét, értette felháborodásom.  /Mivel Patrik épp aludt, nem tudta megvizsgálni, itt is rendes volt, nem keltette fel a gyereket, hogy na Ő akkor is most vizsgál, mert most van itt címszó! -/ Annyi feltétel volt, hogy ha 1 óráig nem emelkedik a hője' akkor szabad az út, Ő még előző nap elkészítette a zárónkat, de Főorvos Asszony, és az etikett' azt írják elő, hogy 24 óra láztalan állapot után lehet haza bocsájtani egy-egy bent fekvő 'beteget'. Szaal... Ebéd után /Jaaa! Kaja! Leesett az állam, mert szó szerint FINOM volt az a 2 ebéd amihez 'szerencsénk' volt!:)/ lementünk a Kh. udvarára, fene nagy élvezettel galambokat kergetni-űzni-terelgetni',noo meg hogy ugyanmúljonmárelazazutolsóórácska'... 13 óra után pár perccel el is kaptuk kedves Dokinéninket, hogy:   

- Naa akkor csomagolhatunk?:) 

 Ismét meghalózta', megvizsgálta Patrikot, kicsit játszott is vele, majd mondta titokban készülhetek, de ameddig nem tér vissza a zárójelentéssel addig ezen információ szigorúan bizalmas!;) Lightosan pakolgattam, megérkeztek a papírjaink is, Papa és Klaus is befutottak, szedelőcködtünk, megkaptuk Dokinénitől' az utolsó eligazitást, miszerint:

 - Gyógyszer recept...

/Megjegyzem az Augmentint olyan kedvezményesre' írta fel, hogy vmi 400 X Ft volt az egyébként eddig pl a Lányoknak 3000 Ft körüli összegért kiváltható gyógyszer.-/ 

  - Elméletileg illetve papíron és ezzel szemben a valóság, hogy mikor lettünk haza engedve...;) 

 - 1 hét múlva kontroll RTG.      

Elköszöntünk, és jöttünk HAZAA!:)))

Kocsiban már-már bealudt, irgalmatlan fáradt volt eddigre, de amint hazaértünk kipattantak a szemei, a fáradtsága szerte-széjjel foszlott.:)

... Élből szaladt a motorkához, Tapi kutyushoz, hintához, homokózóhoz, meg úgy csak bele a kertbe!:))) Nem bírtam felcibálni, jóó egy óra hosszat, de csak győzedelmeskedtünk teljes családilag karöltve.:) Igaz hiába volt fáradt, az alvás csak nem jött létre. Csajokkal gyorsan kipakoltunk, kicsit összerámoltunk, és indultunk vissza a kertbe. Patrik egyszerűen nem bírt magával!:))) Végül a 'lógazesőlába' időjárásik kép mentett meg minket a szerintem sötétedésig való kerbenlevéstől...:) Feltelepültünk, gyermekeim chips-evészettel egybekötött Tessó-öröm-ágyonpunnyadóst tartottak, Én meg VÉGRE! beszabadultam a zunyany alá. /Kh-ban a legszükségesebb-higit' ciki vagy sem, popsitörlővel intéztem magamon.:S/

Felfrissülve léptem ki a füriből, illatosan, hajatmosva!... Jippii!!!:)))  

 Hazaért Apa is, Ők is kiörömködték' magukat, majd Apa lénye' alvásra bírta kisfiam.:) Igaz, kezdetben ezen alvás nyitottszemmel történő furcsa állapot volt, de kidőlt..:) Csak feküdt mozdulatlan, egyenletesen lélegezve...

   Tátott szájjal.:)))

Kb, ugy negyed óra alatt értük el ezen csukottszemes' alvós állapotot.:)

Hátt így esett meg ezen eset...  

Annak örülök, hogy ez a regiment irományom vége mégiscsak vidámnak mondható!!!              

*   *   *   *   *

"Epilógus":

Mindenki aki olvas 'Engem', tanuljon a leírtakból!!!

Nagyon figyelni kell a kicsikre, kamaszokra,  mindenféle-gyerekre'!!!