Kisfiam már fél 8-kor felébredt, azonnal! oviba akart indulni.  Erőteljes próbatételnek bizonyult itthon tartani, elütni az időt cc. 9-ig...    Ami perszee nem is sikerült, 3/4 9-kor már a csoport szoba ajtóban pusziltam Tökim elköszönendő'...  Gyermekem…

            ... Köszönöm!!! :)))      

    Nem kapkodtuk el az indulást, mivel még nincs étkezésre befizetve, csak fél10 körülre, a reggeli idő utánra sétáltunk át az oviba. Mindketten izgatottan tettük meg a 2 saroknyi távot, már akkor is sejteni véltem, Én jobban izgultam, aggódtam mint Patrik. Így…

.... Avagy nagy eseményeink megörökítő regény-irománya...     Vissza tekintünk kicsit az időben... Valamikor úgy cc 3 hete, teljesen véletlenül tudomásomra jutott, hogy biza' bővítették az óvodánkat, tehát esélyes lehet, hogy Patrik mihelyst betölti a 3. élet…