Nagyon régen nem írtam már, de ihlet' nélkül, tudjátok, nekem nem megy...
Előre vártam már ezt a Februári napot, erősen bizakodva,
hogy naa majd most!' biztosan jön, magától' amit írnék...
Kicsit nyögvenyelősen ugyan, de írásra adtam a kezem... 
Nohátakkor, lássuk csak! 
Mint ez nálunk már hagyomány, a buli előtti nap igencsak készülődős, tortagyártós' őrületben telik. Nem volt ez másként ebben az évben sem...
Pár nappal előtte, tökéletes csokikrém technikai gyorsstalpaló érdeklődésbe fogtam, amivel sikerült is nagyon hasznos, igazi cukrász trükköket
megtudnom, illetve elsajátítanom! 
Ami valljuk be és köszönöm a kis-Cukrászomnak', teljesen működött!!! 
Ezek után jöhetett a munka érdembeli része... Csöppnyi adag piskóta sütés és az imént említett csokikrém készítése. 
Az efféle előkészületi fázisok után következhetett a torta építése...
Némi hűtőben tárolás után, kicsit később, Reni-Klau segtséggel már e-képen mutatott
Patrik kisfiam 5. szülinapi terep tortája!!!
Patrik persze ezen a napon is itt sertepertél körülöttünk-közöttünk, érdeklődve és izgalommal figyelte miként is alakul ki,
némi' piskótából, csokikrémből, kellékként kölcsönkért játékából, egy csipet szeretettel megfűszerezve egy ilyen Anya-agyaelsült'
látképű és méretű terep-torta! 
Segített a Csajoknak, a marcipán figurák formázásában, készített köveket', roletti-törzsű' fákat, pakolgatta a dínókat...
Történetünk és a torta élete másnap reggel folytatódok...
Természetesen, idén is lejátszotta Patrik másnap, a hűtőben tortát kukkolunk és megnyugszunk műsort, hogy:
-Igen! Meg van még!!!' 
Elég gyorsan telt az idő, Töki persze elég gyakran kérdezgette mikor jönnek a vendégek, mikor bulizunk máárrr???
Közben némi előajándékozást szervezett magának, megkaparintott egy ajándék zacsit és annak teljes tartalmát,
amivel elég jól elfoglalta magát.
Minden igyekezetem ellenére sem sikerült úgy haladnom és végeznem a tennivalóimmal ahogyan terveztem,
de végül azért némi késéssel ugyan, de csak elkészült az ebéd is.
Úgy vélem minden kedves vendégemet kárpótolt késedelmemért, az eléjük tett étel látvány és ízvilága egyaránt.
Pár perc leforgása alatt az igencsak éhes állapotunk átcsapott a majd' pukkadásig ettük magunkat életképpé',
de Kisfiam nem hagyta magát lebeszélni, illetve a gyomrunkat pihenni...
Beadtuk a derekunk, mi mást is tehettünk volna és jött a torta ceremónia' maga!!!
...1000el vigyorgó, makimajom mosolyú 5 éves Kisfiam!!! :D
...Gyertyafújóóó-m'!!! :)
...Tüzijáték-örömködős-csodálattal-lesős... :)))
Tortánknak is tisztességes sikere volt, mint látványilag mint ízileg!
Mindenki /kivéve jómagam/ 2 szeletnyit burkolt be, nagy-nagy dicséretek közepette, hogy jajjj ez nagyon finom Krisztys!!! 
Patrik is bőszen falatozta, sőőt utána rögtön még egy roletti-fát is be kellett tömnie!!! 
Mindezek után, Kisfiam az ajándékba kapott Verdás' társasjátékkal szépen maga mellé ültette a fiúkat és indulhatott a verseny!
A megkapott játék öröme... :)
...Na!? Kezdjük már??? :)
...Fiú szakasz! :))) /Klaus csak mitfárer'... :D/
...Én leszek a győztes!!! Én leszek a győztes!!! -Mondogatta!
A nagy játék után újabb ajándéktasak 'felfedezés' következett, illetve újabb játékkal töltött percek...
Papírtasakbúvár! :)))
Nagymunkában... :)))
Autó-k', az örök kedvenc!!! :)
Aktuális csendmegtörésemnek' itt a vége mára, remélem hamarosan ismét jelentkezem! 
