Mivel gyermekem iggennncsaakkk' szereti a vonatokat, de ezeddig' csak messziről tehette ezt, egy hirtelen vezérelt ötlettől vezérelve, elvittük hát, megvonatoztatni a kissegit', vasárnap...
Barátosném' is befűztem, jöjjön velünk! Így is lett, bár már az induláskor kiakasztottam Bariném', merthogy semmi előszervezkedés nem követtem el, azt sem néztem meg mikor jön vonat, se semmi... Szilvikém' mondogatta, hogy "Krííísz' nem vagy Te épp Anya'!!!" Így nekiindulni...???? :O Azt sem tudjuk mikor jön vonat!!! 7vége van... Bla-bla-bla...
Mondtam, hidd el, bízz bennem így lesz a tuti! Jön vonat, nyakam rá, sűrűn, egyébként sem az úti-cél a lényeg, hanem a vonatozáááss magaa!!! :D Kerekitgette a szemét kissé', de Rám bízta' magukat... :))) (Y)
Célba vettük a Ferihegyi' vasútállomást, pár perces tanakodás után eldöntöttük, jó!, megyünk Monurierdőg', ott leszállunk, tekergünk egy kicsit, fagyizunk, játszóterezünk, / Ha találunk!? /, és majd valamikor haza jövünk...
Tehát, jegyet váltottunk az automatánál, 3 gyerek-3 felnőtt...
Majd vártuk a vonatunkat, a kiírásnak megfelelve', 14:13-ra'...
Pár perces késéssel, -mint az látható is a képen-, fel is tűnt a vonatunk... Felszállva kezdett gyanússá válni a képlet', mert naggyonn széép vonatban voltunk... Jött a kalauz Csaj, némi ijedtséggel arcunkon mondtuk Neki, hogy hááttőőő....
Izéé...:
- Aaatóóól tarunk', hogy Mi csúnyán elnéztünk valamit.... Hmm-hmm...
Éééés biza' sikeredett rossz vonatra felszállnunk!?!?! :O
Hová utaznánk, kérdezte...
Mondtuk, Monorierdő-re-be'?! :)
Naa az jó, mondta mosolyogva, merthogy' ezen vonatról Cegléd előtt ugyan le nem szállunk, mivel ez egy IC' és meg sem állunk az említett városig!!!
Pffhh... :)))) Defajjaaa!!!! :)))) (Y)
Volt döbbenet, meg röhögés... Persze csak addig míg rá nem ébredtünk, hogy a megváltott jegyünk éppen féltávra szól... Kérdeztük, lehet itt és most' Nála rendezni a különbözetet?
Mondta, peeerrszee!!!... 500Ft/kopp' a pótdíj, + a jegy különbözet ára...
Naaa!.... Egy szempillantás alatt arcunkra fagyott a mosoly... :P :(
Eközben a kedves kalauz Csaj csak mosolygott tovább, majd így szólt vala':
- ... Na! Azt hiszem elég büntetés lesz Önöknek maga a tény is', hogy 2 kisgyerekkel, ugye, Patrik és Benu-bab' / Aki a babakocsiban ülve, teljes nyugalommal szemlélte maga körül a világot és a vonatot magát! :) / Ceglédről vissza kell jöjjenek!!!
Ezen mondatával láthatóan lezártnak minősítette a 'beszélgetésünket', nekiiramodott, hogy végezze tovább másoknál a munkáját, úgy szóltam utána, a teljesen üres fullos-légkondis' kocsiban ülve-állva, hogy:
- Ezt így el lehet intézni??? :O / Gondoltam, ha arra utaló jelet adna, hogy kicsit honráljam meg az elnéző-kedvét', hátt biza'! Én nagyon szívesen megtettem volna! ;) /
De ilyesmire esélyt sem adott, kicsit hátrafordulva, mosolyogva mondta:
- Persze!
És haladt tovább... :)
Kórusban kiabálva' naaaggyyooonnn meg köszöntük a kedvességét, még a félútig szóló jegyünket sem kezelte le... :))) / Hiába.... Vannak még 'csodák', illetve Emberséges Emberek!!!! /
Nyaaa...
Ezen 'kaland' után, megkönnyebbülve és felocsúdva vettük birtokba a csecse' szerelvényt.
Gyermekem mérhetetlen boldogsággal 'kebelezte' be a vonatozás adta élményt. Minden lehetséges helyet, pozitúrát kipróbált, tájat nézett, ide ült-oda ült, szaladgált, rééémboldogaann'. :D Benu-bab' mindeközben már békésen szunyált a babakocsiban... Röpke fél óra alatt Ceglédig repített minket az IC', némi szervezkedéssel egybekötve ugyan, de sikeresen leszálltunk, lábunk megérinthette a Ceglédi vasútállomás kövezetét!!! :D
... / Egy kis inkognitóval... Barátnőm kívánságára, 'Nap-virággal' takarva... ;) :) /
Patriknak nagyon tetszett az 5let-em', nem is tudta hová megyünk, / Igaz mi magunk se!!! / csak annyit közöltem vele, meglepi-útra-megyünk'! Minden érdekelte, ooollllyyyaaaannnn' kis boldog volt, hogy annyi kérlelés' utáán, véégree!!! Vonatozunk!!!!!!!!! <3
Természetesen minden érkező'-távozó' vagy csak úgy itt-ott-amott ácsorgó, várakozó látható vonatot le kellett fotózni... :)))
Vonatcsodálat és fotózások után, felfedezni indultunk a véletlen úti-céllá lett helyszínünket... A vasútállomás épülete előtt kiállított régi mozdony nagy sikert aratott, jóó alaposan körbe kellett járni-nézni, megérinteni-felmászni... Csodálniiii... :)
Mielőtt vissza-vonatot' érdeklődtünk és jegyet vásároltunk volna, /Most már jól!!!/ az állomás-kert' minden porcikáját fel kellett fedezni...
Bebiztosítottuk a vissza-utunkat, már jegyeinkkel zsebünkben indultunk neki, kicsit felfedezni Cegléd City-Világvárost! Háátt... Mitne' mondjak... :D Ott a vasútállomás környékén ugyan nem sok élet, se látni való nem volt, de sebaj! Ugye, mint mondottam-volt-fennhangon' nem az úticél' volt a lényeg, hanem maga a vonatozáásss!!! :))))
De csak, találtunk egy fagyizót...
Továbbá egy Szoc-reál' játszóteret!!! :)))))) A maga puritánságával'... Fém hinta... Fém csúszda... Egy agyon gyalázott "homokozót"...Semmi árnyék... Némi gaz'... Itt szedtek önmaguktól vezérelve', a Törpök -nekünk-, Anyuknak' virágot!!! <3 :)))
De azért jó volt!!!!
Rövidre szabott' ott-tartózkodásunk gyorsan elillant, visszafelé vettük a sétát, a vasútállomásra, a haza felé-vonathoz'...
Alapos érdeklődéssel bebiztosítottan', ezúttal jó vonatra szálltunk, persze mondanom sem kell, hogy ez a vonat egy napon nem említhető volt az előzővel... :P :))) De semmi gondot nem okozott a minőségi különbség, Patriknak tán' még jobban tetszett, hogy csihog', zötyög-lötyög, ráz-ott'... :D Kellemeseket' mosolyogtak a körülöttünk lévő utasok' a 'kicsikéinken'... Ugyan már mind2 Törpi' hulla fáradt volt, látszott rajtuk nagyon a nap-unk' okozta terhelés, a kis kipirosodott-leizzadt fejükön jócskán nyomot hagyott az egész napos nem alvás, a pörgés... Benu-bab' békésen elmolyolt' a babakocsiban ülve, Patrik meg jött-ment, izgett-mozgott, hol Klaus ölében érezte jól magát, hol Apja mellett nézgelődött' pöttyet kómásan. :D
A menetzaj', az úti-monotonitás Patrikot is rendesen elálmosította... Hatalmasakat ásított-fintorgott... Íme, egy jóidőben elkattintott kép... :DDD <3
Persze ezen életképeket gyorsan leváltotta némi eszem-iszom...
Záróakkordként', még meg kellett örökíteni az utazásunk tárgyát képző szerelvényt! Az-az', magát azt a vonatot, amelyben hazáig zötykölődtünk! :)))
E p i l ó g u s :
- Hirtelen jött meglepi 5letemnek köszönhetően, egy nagyon kellemes, vicces, kis-bakis' utat tudhatunk magunkénak. Dee ezen út így volt jó, ahogy volt!!! Hogy nem volt semmi előre lezsírozva'... Spontán volt minden... Az ijedelem, hogy jajjistenem-Ceglédíígg? :O A Szoc-reál' játszótér'... A 2 vonat közti különbség... Minden!!! :)))
De mindennél sokkal fontosabb és örömöt adóbb ténnyé lett a gyerekek öröme! Főleg nekem-nekünk ugye-, Apával, Patrik kis boldog-izgatott, mosolygós pofija!!! :D
Szeretem ezt a feelinget'!!!
Bónus-ticket: - Egy kis Ön-reklám a végére ismét... ;)
